Gumiasztal (Trampolin) történeti áttekintés

 

„Azt mondják, hogy az első gumiasztalt az eszkimók készítették rozmárbőrből, hogy szórakozásként egymást a levegőbe tudják röpíteni.”

Ez hasonlít ahhoz a kifeszített lepedőhöz, amelyet a tűzoltók használtak, hogy az égő ház ablakaiból kiugró embereket el tudják kapni. Az alaszkai Anchorage repterén kapható olyan képeslap, amely egymást rozmárbőrön röptető eszkimókat ábrázol. Többek között ez is lehet a gumiasztal eredete, de ami biztos, hogy a 20. században színpadi fellépéseken úgynevezett "ugrálóasztalt" használtak a közönség szórakoztatására. A gumiasztalt, cirkuszi feljegyzések szerint egy artista, Du Trampolin fejlesztette ki, aki a trapéz alatti biztonsági hálóból olyan szerkezetet alakított ki, amely egyszerre kilövi és el is kapja az artistát. Az 1930-as években, George Nissen a garázsában készített gumiasztalt, hogy könnyebbé tegye vele az ugrálást.

A II. Világháborúban az Egyesült Államok tengerészeti repülőiskolája olyan gumiasztalt készített a pilótáinak és navigátorainak, amellyel sohasem próbált, speciális feladatokat végezhettek el a kiképzésen. A háború után az űrrepülőprogram keretein belül újra előkerült ez a gumiasztal, hogy mind az amerikai, mind az orosz asztronauták többfajta testtartást begyakoroljanak, és speciális kiképzést kapjanak az űrutazáshoz.

Az első versenyeket Európa és az Egyesült Államok egyetemein rendezték meg. Az első, televízióban is sugárzott nemzetközi versenyt 1958-ban Angliában szervezték meg, ahogy az első világbajnokságnak is a brit főváros adott otthont 1964-ben. Nem sokkal később Frankfurtban megalapították a Nemzetközi Gumiasztal-szövetséget, amely ma már a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) égisze alá tartozik. 1996-ban az atlantai olimpián még bemutató sportág volt, majd 2000-ben Sydneyben teljes jogú olimpiai sportág lett.

  „Nálunk meglehetősen rövid múltra tekint vissza a sportág. A szakág – a Magyar Tornaszövetség égisze alatt – 2001-ben alakult, és 2002-ben, Veszprémben megrendezték az első országos bajnokságot.”

Ebben az esztendőben már magyar sportoló is részt vett világversenyen, az egykori tornász, Batha Viktória a 41. helyet szerezte meg a szentpétervári Európa-bajnokságon.  A 2003-ban megrendezett svédországi Világkupán a 12 évesek között Török Kinga 14., 13-14 évesek között Török Nikolett 24., Sári Ágnes 21., felnőttben Batha Viktória 13., Némedi Zsolt 27. helyen végeztek. Ugyan ebben az évben a prágai világkupán juniorban Török Nikolett 12., Sári Ágnes 13., Penovác Eszter 15. lett,  Batha Viktória felnőttben 35. helyen zárt. A hannoveri kvalifikációs világbajnokságon csapatban és egyéniben is képviseltette magát Magyarország. A csapat tagjai: Németh Helga, Ézsiás Edina, Batha Viktória, Penovác Eszter a 14. helyen végeztek. Egyéniben Batha Viktória 61., Penovác Eszter 66., Ézsiás Edina 67., Németh Helga 68. helyet szerezte meg. A férfiak között Némedi Zsolt 77. helyen fejezte be a versenyt.

A dinamikusan fejlődő új sportág varázsa abban rejlik, hogy mindenki szeret ugrálni és ezen a szeren nagyon könnyú és jó érzés különböző szaltókat végrehajtani, megtanulni. A szakág megalakulása óta már 11 élvonalbeli klub indítja versenyzőit a magyar bajnokságon, illetve a diákolimpiai országos döntőn, ahol közel 150 versenyző indult 2004-ben.
Ma már több olyan ugróasztal is van Magyarországon, amely a nemzetközi normáknak megfelel. Kettő Veszprémben, egy-egy pedig Balatonfüreden és Dunaújvárosban található. A legjobb női versenyzők Dunaújvárosban és Veszprémben, míg a legjobb férfi "gumiasztalosok" Budapesten vannak.

Az ugróasztal:

Az asztal keretének belső hossza 505 cm, szélessége 291 cm, magassága 115 cm. A háló méretei: 428x214 centiméter. A háló közepén piros színnel jelölik az ugrózónát, melynek mérete: 215x108 centiméter.  Az asztal szélén, körben a rugók felett, védő szőnyeg van elhelyezve, az asztal előtt és mögött biztonsági emelvény található, amelyen 2x3 méteres szőnyeg csökkenti a balesetveszélyt.

Versenyszámok: egyéni, csapat és páros versenyek .

Versenyek rendszere: Egyéni versenyen két gyakorlatot mutatnak be a versenyzők. Egy kötelező, egy szabadon választott gyakorlatot, mind a két gyakorlat tíz elemből áll. A két gyakorlatért kapott pontszámot összeadják, és ez jelenti a selejtezőversenyre kapott pontszámot. A legjobb nyolc jut a döntőbe, de ez csak országonként két versenyző, itt egy szabadon választott gyakorlatot mutatnak be fordított sorrendben. A nyolcadik kezdi a döntőt, az első utoljára mutatja be a produkcióját. A páros versenyen ugyanezek a szabályok érvényesek, annyi különbséggel, hogy a döntőbe csak országonként egy páros jut be. A csapatversenyben négytagú együttesek versengenek, a legjobb három versenyző selejtezőben elért eredményét adják össze. A legjobb öt csapat kerül adöntőbe.

Török Kinga, Török Nikolett és Kapai Márk , Európa Bajnokságon, Világ  Bajnokságon  és több nemzetközi versenyen képviselték hazánk és a Veszprémi Torna Club színeit. 2010-ben Török Kinga és Kapai Márk az  Olimpiai keretnek  is tagjai. Az egyesület kiemelkedő versenyzői. Pálfalvy Szilvia, Kántás Kata, Csótai Kitti, Csabi Rebeka, Speier Viktória, Kellermayer Dianna, Iványi Noémi, Rugyai Csaba, Nagy Dániel, Takács Gergő, Szegény Bertalan.

Jelenleg mint egy 100 fő gyermek próbálkozik megismerkedni a gumiasztal sportág rejtelmeivel.